Chapter 1.

  Sziasztok!

Mint láthatjátok ez az első fejezet,igyekeztem mindent bele adni.Kérlek titeket iratkozzatok fel blogomra és kommenteljetek,mert csak így tudok megbizonyosodni arról,hogy nektek is tetszik e a blog!

Kommentek hiányában törlöm a blogot!

Várom a válaszokat: Folytassam,vagy hagyjam abba?

Túlságosan is meleg van.Egy kis lépés is lebuktathat.Most tartanom kell magam.Fülesemen egyfolytában jönnek az információk.
-Ro,rajtad múlik minden.Hátulról menj,Steve előlről indul.
-Értem.Kívánj szerencsét!
-Kell az neked?-csodálkozott Greg.Győztesen elmosolyodtam,majd megindultam.Óvatos lépésekkel közeledtem a helységhez-Ro figyelnek!Óvatosabban,ha ezt elcsesszük...
-Tudom,több esélyünk nem ige.....várj,ki az ott?-hunyorítottam.Egy göndör hajú srácot vettem észre.Még sose láttam PDS-nél,valószínüleg új tag.
-Egy új tag.Erről mért nem számolt be nekem senki sem?!-szinte üvöltött mérgesen,majd pár percig nem hallottam semmit.A bokor mögött vártam a válasz.-Ro,leállunk..
-Mi?Dehogyis!Ezt végig csináljuk,több esélyünk nem igen lesz!!
-Ro,azt mondtam leállunk!Steve,gyere vissza!-küldte ki a parancsot.Elgondolkoztam,majd dühömben kirántottam fülemből,és újra neki indultam.Nem lesz egyszerű,de megoldom.Lassan kicsúsztattam övemből a fegyverem és vártam a megfelelő pillanatra.A kocsiba szállnak....Tökéletes!
-FBI Megállni!!!-üvöltöttem,majd előszaladtam.Mindenki gyorsan bepattant a kocsiba-Megállni!!!-a parancsot megtagadva lőni kezdtem.Elsült kezemben a fegyver.A kocsi elhúzott,ám a göndörkét megsebeztem.A vállánál érte a találat,oda futottam.
-Ez nem sikerült!-mosolyogtam.Egy meg van,innen gyerekjáték lesz.
-Ohh,most,hogy elkaptál azt hiszed minden könnyebb lesz?!-nézett rám lenézően,majd elnevette magát.
-Hmm-még mindig mosolyogtam,majd betapasztottam száját egy darab szalaggal.Ő meglepődve nézett és beszélni próbált-Ohh,mondtam már,hogy jogában áll hallgatni?!-néztem cinikusan,mire ő csak megforgatta szemeit-Felállni!-utasítottam,majd felrángattam.Hirtelen felém tornyosult,meglepődve néztem nagy termetét.Fülesemet vissza rakva,ballagtam büszkén.
-Ro,nem vagy normális!!-jött velem szembe Steve nevetve,majd megveregette a vállam-Kit fogtál?-nézett a fiúra,őszintén,engem is érdekelt.Letéptem róla a szalagot.
-Auuu....-szólalt fel-Várhatjátok,hogy felfedjem magam...-nézett ránk cinikusan-És kibaszottul fáj a vállam!Ha nem látnád eltaláltál!
-Nyugalom,mindjárt jön érted a mentő!-kacsintottam,mire elmosolyodott.Nevetve megráztam fejem-Mi a neved?!
-Ha annyira tudni akarod,a hátsó zsebemben megtalálod!-felhúzta még mindig mosolyogva szemöldökét.Megforgattam szemeim,majd hátsó zsebébe nyúltam.
-Itt nincs semmi...-benyúltam a másik zsebébe,mire újra megszólalt.
-Lehet,hogy az első zsebemben van...-nem zavartatva magát,vigyorgott és felfelé nézett.Felnéztem rá,mire ő is rám vetette tekintetét.Kezemmel egy tárgyba ütköztem,majd elmosolyodtam.
-Felesleges,itt van!-húztam elő tárcáját.Kinyitottam,majd leolvastam a nevét-Főnök,fogtunk egy Edwardot,pontosabban Harry Edward Stylest..-olvastam tovább-Ohh és tegnap múlt el 19 éves...-feltekintettem rá ajkaimat összeszorítva néztem sajnálkozva-Óó te szegény,pont szülinapodkor kaptalak el?-újra megforgatta szemeit,majd elnézett.Steve-vel együtt nevettünk.Míg a többiek helyszíneltek,beültettem....Harryt a kocsimba és elindultunk a kórházba.Pár percig,beszélgettem Greggel,aztán nagy csend lett.
-Ha már így elkaptál pont szülinapom után,nem akarsz megajándékozni?!-nézett rám,egy perverz mosoly kíséretében.Imádtam ezekkel a bűnözőkkel játszani,persze csak a szavak segítségével,végülis az FBI-nál dolgozom 4 éve.Gyerekként kezdtem, ám 19 évesen is folytatom a munkám.Mindig is a bűn ellen harcoltam,legalábbis azóta amióta megölték apámat.A bűnös még nem került elő,de mindenáron azon vagyok,hogy megtaláljam.
-Hmm,milyen ajándékra gondoltál?-kérdeztem kíváncsian,persze egyből levágtam miről van szó.Azt hiszi ilyen könnyen megkaphatna...Nem mondom,hogy nem helyes,sőt kifejezetten az,igazi rossz fiú kinézete van.
-Mondjuk,most nem a hátsózsebembe nyúlhatnál be..-villogtatta meg fogsorát.
-Nem fáj egy picit a karod ahhoz?!-húztam fel szemöldököm,miközben az utat kémleltem.
-Csak egy picit,hiszen csak megkarcolt a golyó!-kuncogott.Megszeppenve ültem és hirtelen lefékeztem.
-Megkarcolt?!Az nem lehet,sose tévesztettem el a célpontot...-néztem karjára.Igaza volt,csak megkarcolta a golyó.Azt hiszem újra el kell járnom lövészetre...mégjobb-Ahhj vérzik a sebed...-vettem észre,majd letértem az útról és megálltam.
-Így aggódsz emiatt?!-felhúzott szemöldökkel nézett rám.
-Dehogyis,csak nem akarom,hogy a kocsim bánja..-majd kikapcsoltam az övem és szokás szerint ráhasalva az ülésen kerestem hátul az elsősegély dobozt.Hamar meg is találtam,majd visszafordultam az ülésre.Kinyitottam,de éreztem valamit magamon.Egy zöld szempárt,méghozzá smaragdzöld szempárt.
-Mi az?!-kérdeztem eltűnődve miután fogalmam sem volt,mért bámult.
-Egyszer úgyis a kezemben lesz a formás segged...-vigyorgott.Kidülledt szemekkel néztem rá,majd észbe kaptam.
-Szóval,tetszik a fenekem?!-kérdeztem,miközben levettem golyóálló mellényem és pulcsim.Már csak a top volt rajtam,ami eléggé kivágott volt.Harry végig nézett rajtam,de fejem alatt elidőzött.Kinyitotta száját,ám lenyelte a szavakat.Büszkén mosolyogtam,majd elővettem a gézt és a fertőtlenítőt.Egy kis vattával kentem be sebét,azután gézt ragadtam és bekötöttem sebét.
-Jobb lenne,ha ezt egy kis,helyes ápolónő ruciban tennéd!-vigyorgott kajánul.Kihasználva az alkalmat közel hajoltam hozzá ülésemen térdepelve.
-Hmm...jobb lenne?!-nyújtottam el ajkaim.Lehelletét éreztem arcomon,annyira közel voltunk egymáshoz.Harry egyfolytában a szemembe nézett.Lassan,mosolyogva résnyire nyitotta ki ajkait.
-Sokkal.......jobb!-maradt tátva a szája.Elmosolyodtam,majd belemarkoltam nadrágja rejtekébe.Férfias,öblös és rekedt sóhajt eresztett ki torka mélyéből.
-Hát,úgy látszik nem fogsz látni olyan ruhában!-kacsintottam és vissza ültem ülésembe.A motor felzúgott és már indultam is.Mérgesen nézett rám még jó pár percig.Szemei sötétebb árnyalatot vetettek fel.
-Könyörtelen vagy!-törte meg a csendet.Felhúztam szemöldököm,majd nyugodt képet vettem fel.
-Bűnöző vagy!-vágtam vissza.Ő elmosolyodott.
-Aki akar téged!-szólalt meg.
-Mhm,csak akar,de nem fog!-kacsintottam.Beértünk a fővárosba,majd a bűnözőknek kijelölt kórházba vettük az irányt.Az utat csendesen folytattuk.
-Beviszlek.Megvizsgálnak,és leápolnak.Majd kihallgatnak.Aztán onnantól,majd elválik!-parkoltam le kocsimmal.
-És te fogsz leápolni?!-nézett rám kajánul.Megráztam a fejemet,már nem csodálkozva.Ő csak nevetett ezen az egészen.Eltettem jelvényem,majd segítettem kiszállni fogjomnak-Gyere!-húztam karjánál fogva.
-Auuu..-nyavalygott.
-Mi bajod van?-kérdeztem már unottan.
-Tudod,elvileg az a karom fáj!
-Ajj ne nyavalyogj már!-forgattam meg szemeim. -Amúgy nem kéne Mr.-ezned?! -Mi csinálni?!-zavarodtam össze.Miket össze nem tud magyarázni. -Tudod,Mr Styles-vigyorgott-ha már megnézted a tárcám.. -Okéé,Mr Styles.Így jó lesz?!-kérdeztem unottan. -Tökéletes!Majd az ágyban is hívj!-kasintott rám.Itt már felment bennem a pumpa,de van önkontrollom. -Na mivan Ro,kit fogtál?!-jött velem szembe Holly,ő a csoport vezetőm. -Hát,-néztem Stylesra-Mr Harry Edward Styles-t.Túl amatőr volt!-kacagtunk,majd elmentünk egymás mellett. -Amatőr?!Kis csaj,ha egyszer le kerül rólam ez a bilincs megmutatom,hogy ki az amatőr és miben!-mocskosul elvigyorodott.Ekkor elővettem újra a szalagot,majd betapasztottam a száját. -Ssssht!-kacsintottam és szám elé tettem az ujjam.Nagy szemekkel nézett rám és beszélni próbált. -Gyerünk!-rángattam az ajtó felé,mikor megfogtam jól kidolgozott bicepszét.Hirtelen el is vettem a kezem és alkarjánál ragadtam meg.Végre a bejárathoz értünk,mire ő megtorpant. -Most mi bajod van?!-kérdeztem széttárt karokkal.Persze csak hmmögött-Ahhj..-téptem le a szalagot. -Ahh.-harapdálta száját. -Szóval..?-ingattam fejem.Kissé idegesített,hogy folyton miatta kell megállni. -Azt hiszem van nálam fegyver.-újra megvillogtatta mosolyát.Ha nem lenne bűnöző,még helyesnek is tartanám,sőt,az a ferde mosoly...istenem.... Miket is beszélek?!Úristen mi lett velem?! -Harry,nem foglak letapizni.-jelentettem ki. -Hmm..-sóhajtott-Pedig muszáj lesz!-préselte össze ajkait.Hunyorítva néztem rá,de ő csak nyugodtan,beképzelten állta. -Komolyan mondom börtönbe foglak csukni...-mormogtam,majd szembe fordítottam az üvegajtónak és elkezdtem a szokásos ellenőrzést.Fentről-lefelé tapogattam,mikor csípőjéhez értem. -Ohh,várj,azt hiszem oda tettem...-mikor meghallottam,felegyenesedtem és ránéztem. -Komolyan?!-undokul néztem rá.Ő csak vigyorgott,majd rángatta a vállát.Megforgattam szemeim,majd újra leguggoltam és jobban kitapintottam azt a bizonyos részt.Becsuktam szemem és tudomást vettem róla,hogy Harrynél nincs fegyver.Cinikusan felkuncogtam,majd felálltam. -Nincs is nálad semmi!-álltam mellette. -Ohh,azt hittem van! -Rosszul hitted!-irronikusan mosolyogtam rá. -Valdd be,hogy élvezted!-nagyképűségét fordította felém.Erre én csak felkuncogtam-Haha,Én tudtam!-nevetett el.Megráztam fejem,majd vissza tettem a szalagot. -Lódulj,gyerünk!!!-mutattam az utat befelé.A kivizsgálás nem tart sokáig,ám egész végig engem fürkészett.Hiába rossz,de helyes.Azok a göndör fürtök...egyszer muszáj lesz beletúrnom.Próbáltam levenni,róla a szemem,de nem ment.Végig szemeztünk,és mosolyogtunk egymásra.Nagyon is helyes volt,az volt a baj. -Ro,beszélhetnénk?!-szakított félbe Greg,nem épp jó hangulatában. -Ömm,persze..-majd az irodájába vezetett.Most kapok....Isten adja,hogy ne rúgjon ki!!!Bár ahhoz túlságosan is szeret...Remélem.Becsuktam magam után az ajtót,majd ő leült a székében.Kezét összekulcsolta,ekkor már a torkomba dobogott a szívem. -Tiéd az ügy.-jelentette ki halál komolyan.Az első ügyem?!Komolyan?!Lehetetlenség! -De,mért?!-csak ennyi csúszott ki a számon. -Szereztél egy besúgót,ez már haladás.Meglátom,hogy boldogulsz!-tollat vett a kezébe,majd irkálni kezdett valamit.Én csak álltam és bámultam,fel sem tudtam fogni mi történik.Greg rám pillantott,majd megszólalt-Most már elmehetsz! -Rendben,kösz Greg!-gyors léptekkel folytattam utam vissza a rendelőbe.Harry,ülve várt rám.Felvettem a komoly képem,és oda mentem hozzá. -Gyerünk,állj fel!-rám nézett,majd eleget tett kérésemnek.