Chapter 4.

Idegesen kapkodta tekintetét,majd ujjaival dobolni kezdett az asztalon.
- Nem tudok semmit. -nézett rám zöld szemeivel.Átható pillantást vetettem rá.Bele gondolni,hogy az előbb majdnem lefeküdtünk,amivel szabályt sérthettünk volna,rémisztő és egyre gyorsabban vert tőle a szívem.
- Biztos?! -kérdeztem vissza felhúzott szemöldökkel.Halványan bólintott,amikor újra kérdéseket vetettem elé.
- Akkor mért voltál ott? Mit kerestél te azokkal az emberekkel? -figyeltem mozdulatait,minden egyes kis moccanását nagy szemekkel bámultam.
- Nem mondhatok semmit! -fogta fejét,kikerülve tekintetemet.
- Mért nem? -zavarodtam össze,bár ez az én helyzetembe nem meglepő..
- Mert nem! -csapott rá az asztalra ököllel.Éreztem,hogy valami nincs rendben.Harag ült ki arcára.Szemöldökét összeráncolta,szemei sötétebb árnyalatot vettek fel.A levegő izzott.
- Harry, mért nem? - próbáltam újra szóra bírni őt. A feszültség nőtt, de szavak nem jöttek ki szájából. Igazából nem is nagyon vártam, hogy pára óra alatt kiszedjek belőle valami infót. Beépült hozzájuk, és még mindig nem tudom miért. Szemmel láthatóan nem szereti a vallatást. Duzzog, mint valami 5 éves. Karba tett kézzel hallgatott.
- Szóval? - kérdeztem újból. Már rezzentek ajkai, amikor kopogtak. Francba. Rohadtul most kell ezt?!

- Igen?! - fordítottam tekintetem az ajtó elé. Belépett rajta egy szakállas képű férfi. Igen, Greg volt az.

- Ro, gyere ide! - mutatott ujjával. Mit is szeretne tőlem? Fogalmam sincs. Eleget tettem kérésének, majd oda ballagtam.

- Mond! - böktem ki nagy sóhajjal, amiért az előbb megszakított a vallatásban.

- Azt hiszem jobb, ha átvesszük az ügyet! - átható tekintete árulkodott. Ledöbbentem a hír hallatán, nem akartam elhinni.

- De, ne, Greg miért akarod elvenni? - néztem rá reménytelenül. Talán… talán látott valamit? Nem, nem biztos, hogy nem! Nem láthatott, hiszen a celláknál voltunk és… Hirtelen arcomat kezeimbe temettem és sóhajtottam egy nagyot. A cellák vannak legjobban bekamerázva..Én hogyan lehetek ilyen hülye? Ha ezt meglátta, akkor végem van…

- Jobb, ha nem nálad van. Még zöldfülű vagy ehhez. Egy-két év és belejössz! - tette kezét vállamra. Lassan újra találkoztam tekintetével. - Vigyék el! - intett fejével Harry felé. Reflexből neki indultam.

- Ne! –ugrottam Harry elé. - Greg adj még egy esélyt!!  - kérleltem őt. Nem szerette volna megváltoztatni véleményét, ez látszott az arcán. - Kérlek! - szemembe nézett. Gondolkozott, majd sóhajtott.

- Rendben, de - ajajj most jön a papolás, ha még egy ilyen..-  Vanessa segít neked! - furcsán néztem rá. Utálom azt a csajt. Legszívesebben elásnám.

- De nekem nem kell segítség Greg! - vissza álltam rendes pozíciómba és karba font kézzel néztem Greget.

- Nem kérdés volt…Sajnálom Ro,de vagy ez,vagy folytatja valaki más..-kinyitotta az ajtót,majd kiment mind a két őrrel.

- Pfúú....Ez,ez rohadtul nem jó!!! - ültem le nagyot szólva a székre.Az a lány egy...az nem is lány,egy ribanc.Pontosan arra használják,hogy ribanckodjon..Mivel másra nem jó.
 - Mi volt ez? - tört be a fejembe egy ismerős hang.
- Mi?!Mmm bocsi,nem figyeltem! - fordítottam fejem Harry felé,aki nagy szemekkel nézett.
- Mi volt ez a kis akció? -kérdezte újra.Elgondolkoztam.Ha bejön ez a nő,felborul minden.Megjátssza az eszét Harrynek,flörtölni fog vele,meg még ki tudja...Körmeimmel játszottam az asztalon.Vanessát meglátom én megölöm.Kicsinyes viselkedés,de David bánja.A volt barátom.Vanessa miatt szakítottunk,ugyanis szerinte nem voltam elég jó az ágyban.Persze mikor ezt megtudtam rögtön kiadtam az útján,ezért ne szeressen.Aztán Vanessa ágyában találtam másnap..Azóta nem beszélek vele,se Vanessával.Sőt inkább kerülöm a csajt.Még kárt tennék benne,azzal pedig javítanék a kinézetén...
- Ro,itt vagy? -kaptam fel hirtelen a fejem,amit azonnal megbántam.Harry állába vertem be a fejem.
- Auuu....ez fáj!!! -álltam fel fejemet fogva.
- Bocsi,nem akartam! -sajnálkozott,miközben az állát simogatta.- Ki az a Vanessa? -megforgattam szemeim,mikor megláttam az ajtóban.
- Hát ő...-mondtam unottan,majd fejemmel a nyíló ajtóhoz intettem.
- Ohh sziia Ro,hallom segítség kell! -jött be vicsorítva,mert az már vicsorítás,nem mosolygás.Ahogy gondoltam.Épp,hogy bent van a mell top,picsa nadrág,10 kg smink....és annyi ékszer amennyi csak rajta lehet!A tűsarkúról ne is beszéljünk...Tuti,hogy ezekre a cuccokra,csak a sarkon összegyűjtött pénzből telik.- Ohh hellóó!-pillantotta meg Harryt.Nem idegeskedem.Nincs miért.Ez csak egy ribanc,aki elvette a volt pasim.Nem,végülis nincs miért,áá dehogy.Kibírom,sőt jobb leszek,mint ő.Jobb,sokkal jobb!Egyre közelebb ment Harryhez,aki letorpanva állt ott.Nem volt számára kellemes a találkozás,legalábbis arckifejezése nem ezt mutatta.Nézhettem ahogy ez a ribanc rámászik....
Istenem a göndör fürtjei...összekuszálva állnak.Kényszert érzek,hogy beletúrjak. Valamit motyogtak ott,nem figyeltem.Inkább Harry volt az érdekesebb.Most meg....
Nane,komolyan bele akar túrni a hajába?!Kész végem,jobb ha..
- Ne,nyúlj a hajamhoz! -kapta el Harry Vanessa csuklóját.Állam leesett,nagy szemekkel bámultam.
- Hmm,kis akaratos! -mérte végig szemeivel Harryt- Rendben,lesz ez még így se! -kacsintott rá.Kikapartam volna a szemét.Félreértés ne essék,nem féltékenységből,hanem,mert utálom a csajt.Legalábbis,eddig még csak azért.Harry borúsan nézett Vanessára.Leültünk az asztalhoz,vagyis én nem,mert a helyemre ült a fruska.Harry felajánlotta a helyét,na de mégis csak őt vallatjuk.Aranyos volt tőle.Megmosolyodtatott.Vanessa mögött álltam.
- Nos Harry,mi közöd van a PSG-hez? -tette fel első kérdését.Azt hiszi,ha nekem nem mondta el,neki majd elfogja?!Szánalmas...Rápillantottam Harryre,aki az én tekintetemet kereste.Elmosolyodtam,talán el is pirultam.Az a rosszfiús mosolya...valami ritka szexi.Nekem adta azt a mosolyt,és nem annak a szajhának.
- Khmm,Harry... -hallottam Vanessa hangját,majd rám nézett.Gyorsan levágtam egy 'Mi van?' fejet,majd összekuncogtunk Harryvel.Séta fikáltam fel alá,közben kaptam egy széket.Vanessa több órán keresztül,vallatta volna Harryt,ha egyáltalán vallott volna.Semmit sem mondott el.Meglepő,nem de?Erre számítottam.Semmi másra.
- Na,jó.Mára elég. -szólalt fel a császárnő,majd felállt és elrendezte iratait. 
-Beviszem Harryt a cellákhoz.-kissé bántam,hogy ő viszi a cellákhoz,hiszen mindig szerettem az arcát nézni,annyira helyes volt.Kimentek az ajtón.Összeszedtem a cuccaim,lekapcsoltam a villanyt és kiléptem az ajtón.
Megdöbbentő látvány tárult elém.Pár méterrel arrébb Harry a falnak volt támasztva,Vanessa pedig teljesen nyomult rá.Elkapott a düh,mikor megláttam,hogy megcsókolja Harryt.Láttam,rajta,hogy neki nem tetszik a szituáció,ha tetszene vissza csókolt volna.Nem tudom mi ütött belém,de megindultam.Feléjük tartottam semmit se érdekelve.Felpezsdültem,nem állított le senki.Kb 2 méterre voltam tőlük,mikor Harry meglátott,azután Vanessa is követte tekintetét.Ám ekkor késő volt.Vanessát arrébb lökve,lekaptam Harryt.Lábujjhegyre állva,egy hosszú szenvedélyes csókot kapott tőlem,amit azonnal viszonzott is.Megint bennem volt az a bizsergő érzés.Beletúrtam hajába és úgy hoztam közelebb magamhoz.Végül levegő hiány miatt elváltunk egymástól.Harry még egy utolsó puszit nyomott ajkaimra,majd elmosolyodott.Én sem tettem mást,majd összezavarodottan fordultam meg.Vanessa elképedve állt ott.
Bevallom jó érzés volt,őt így látni.Lenézően ránk pillantott.Megfordult,majd sietve elsétált.Újra találkoztam Harry szemeivel,amik ragyogtak.Gyönyörűséges smaragdzöld ábrázatot vettek fel.Órákig néztem volna azt a szikrát ami szemében tündökölt.Hirtelen átzökkent agyamon az előző kis cselekmény.
- Sajnálom,én..ezt nem gondoltam át! -megrökönyödve álltam közvetlenül előtte.Lehajtottam fejem,közben cipőmet kémleltem.Nem mertem szemébe nézni.Egyszer csak a másik cipő pár közelebb lépett egyet.Fejemen kisebb súlyt éreztem.Harry homlokát rajtam pihentette.
- Hé, -hívta fel figyelmem rekedtes hangjával- semmi baj!
Szavai emlékeztettek apuéra.Miután valami rosszat tettem,mindig ezt mondta.Lassan felemeltem a fejem.Harry még mindig nekem támaszkodott.Tekintetünk találkozott.Orrunk épp,hogy nem ért össze.Rám mosolygott.Megpróbáltam viszonozni,de apám emlékei utat törtek.Szívem befeszített,szemeimben könnycseppek gyűltek össze.Nem,tartanom kell magam.Nem szabad sírnom.Szipogtam párat,lefelé szegeztem tekintetem.
- Te sírsz?! -hallottam kérdését.Nem válaszoltam.Sírtam is,meg nem is. -Te sírsz... - jelentette ki,hangját vissza fojtva. - Ha nem lenne rajtam ez a bilincs,átölelnélek és egy hamar nem engednélek el! - suttogta fülembe.Meglepő milyen is tud lenni,bár nem ismerem még,így nem tudhatom milyen az igazi énje.De én szeretném őt kiismerni...Ha,egyáltalán ki lehet. 
Ne felejtsetek el Komizni és Feliratkozni!!!:)<33

Chapter 3

Sziiasztok!:)
Itt a 3.resz:3 Jo olvasast es ne felejtsetek el feliratkozni es komizni sem!!;)<3
Puszii Timii.xx
Megugrottam az ágyban mikor az ébresztő megcsörrent.Álmosan tapogattam,míg meg nem találtam a gombot.Amilyen nehezen ültem fel,olyan könnyedén zuhantam vissza az ágyba.Morogtam egy sort amiért gyorsan elment az éjjel.Igazán aludtam volna még.Cicám felugrott mellém,majd jelezve,hogy ideje megetetnem,nyávogni kezdett.
- Mmm mindjárt Ferg....5 perc! -csukott szemmel motyogtam.Úgy látszik nem tetszett neki,mert egy óriásit torkaszakadtából üvöltött.
- Jólvan! -szólaltam fel idegesen és egy kicsit hangosan.Mikor kinyitottam szemeim egy cuki pofával találkoztam.Elmosolyodtam,erre a macskára nem lehet haragudni.
- Jajj rád nem lehet haragudni ugye?! -cirógadtam meg buksiját.Válaszképpen dorombolt nekem és hozzám dörgölőzött.Nehézkesen,de kikeltem kuckómból.Gyorsan lezuhanyoztam,és felkaptam magamra a ruhám.Adtam az örökké éhes macskeszomnak reggelit,én pedig elhatároztam,hogy útközben megállok egy kávéért.Hamar leértem autómhoz,beindítottam majd újult erővel indultam a napnak.07:35 van vagyis időben beérek,még ha dugóba is kerülök.Gondolataim újra utat vágtak Harry-hez.
Pontosan ezt nem akartam,hogy egy bűnözővel így együtt kerüljek.Csak egy csók,de nekem ez is sok..Főként azért,mert mikor összeértek ajkaink,olyan bizsergő és meleg érzés fogott el,mint másnál még soha sem.Kizökkentettem gondolataimból és még időben megálltam a piros lámpánál.Rándultam egyet,majd kifújtam a levegőt.Muszáj vissza zökkennem a rendes kerékvágásba,különben fogalmam sincs mi lesz velem.A lámpa zöldet mutatott és indultam is.Beugrottam kávéért a Starbucks-ba utána sietősen haladtam a munkahelyemre.Tudtam,hogy egy normális ember kávé nélkül használhatatlan,szóval nagylelkűségemmel vettem egyet Harrynek.Nem voltam benne biztos,hogy az ő esetében egy kávé elég lesz,de egy próbát megért.Bent a szokásos nyüzsgés várt.Sétáltam végig a folyosón,a lehető legnagyobb hangzavarban.
- Silvia átküldted az adatokat?! -pillantottam az egyik titkárnőre,miközben kortyolgattam a kávémat.
- Át és az akták az asztalodon vannak! -kiabált utánam.
- Isten császár vagy!Imádlak! -hálálkodtam neki.Kisfőnök,ennek érzem magam,pedig csak egy ügyet kaptam.Bár ebben az ügyben nem volt betervezve Harry,aminek nem túlzottan örülök.
Beléptem irodámba,ami nem tágas,de legalább otthonos.Megiszogattam a napi frissítőm,majd átnézegettem a papírokat.Semmi új fejlemény,a szokásos.Pénz,autó lopás,drog...ezek gyarapították a kötetet.Harry adatait is átnéztem.Teljes neve:Harry Edward Styles,angol állampolgár.19 éves,jogosítványa van,kétszer elkapták ittas vezetés közben,és egyszer drogozott is az alkohol mellett.Na de vajon hogy ismerte meg a PSG-t...Hátra döltem székemben és gondolkoztam.Mi lehet az oka,miért kezdett nekik dolgozni..
Felkaptam az iratokat és a kávét,majd a cellákhoz vettem az irányt.Ezernyi kérdés feszengett bennem amikre tudni akartam a választ.
Benyitottam az ajtón.Harry-t az ágyban pillantottam meg.Aludt.Letettem a cuccaim csendesen az asztalra,elvettem a cellához járó kulcsot.Halkan és óvatosan elfordítottam a kulcsot a zárban,nem szerettem volna ha felébred.Beosontam az ágyig,ám ott megálltam.Az a látvány megfogott,ahogy alszik.Valami jót álmodott,mert mosolygott.Egy kisfiú arca tárult elém,elmosolyodtam.Egyáltalán nem mutatta ez az arca a sötét Harry-t,a bűnözőt.Rakoncátlan fürtjei itt-ott eltakarták arcát.Telt rózsaszín ajkai szinte világítottak.Azokkal az ajkakkal találkoztam tegnap én.Mit.......mit is képzelek.Soha nem leszek belé szerelmes.Egy bűnözőbe?Miket is beszélek....Elbambultan rendeztem gondolataimat.Nem figyeltem,csak ott álltam.Nem fogok belé szeretni,még csak nem is tetszik..Na jó,ha ezt mondanám hazudnék.De nem szeretem,sőt mivel bűnöző,utálom.Szóval ne..
-Jó reggelt! -szólalt fel rekedtes hangján Harry.Megugrottam,mikor mikor köszönt.Álmos mosolya tündökölt arcán.Egy pillanatra elmosolyodtam,de összezavarodva álltam ott.
- N-neked is! -vigyorogtam,majd kapkodtam tekintetemet mindenhonnan.Kinevetett,észre vette ügyetlenségemet.Elpirultam ezért,meg azért is mert ahányszor mosolyog le vesz a lábamról.Nem tudok mást tenni,de még mindig elítélem a bűnözőket.Köztük Harryt is.
- Mióta vagy itt? -ült fel az ágyon,ami kissé nyekergett súlya alatt.
- Ömm,én?Cs-csaaaak most jöttem épp ébreszteni akartalak. -tagadtam a dolgot.Nem kell,hogy megtudja itt időzök már mióta.Kuncogott,majd rám nézett.Kérdően vissza tekintettem.
- Hazudsz! -jelentette ki.Teljesen elvesztem.Cikin éreztem magam.Egy fiú se hozott ilyen helyzetbe,és nem Harry lesz az első...Legalábbis én nem szeretném.
- N-nem.Én,nem. -nyögtem ki valami elfogadhatót.Éreztem magamon,hogy elvörösödtem.Megint előtört rekedtes nevetése.Tekintete a padlóról rám került.
- Aranyos vagy -kijelentésén meglepődtem,főleg mert mosolygott is,és én egy tűzoltó autó színére kezdtem hasonlítani,bár lehet ez már édes kevés- Főleg,mikor ilyen kis esetlen vagy.-én nem tudtam válaszolni.Lehet azért,mert ezt még nekem soha se mondták,vagy mert Harry mondta.Szemem nem tudtam levenni róla,akaratomtól függően bámultam.
- Folytatni kéne a kihallgatást.. -szólaltam fel végre.Szívem gyakorlatilag felpörgött,mintha extasis-t vettem volna be.
- Persze,ha ki tudsz húzni belőlem valamit! -tornyosult felém.Megforgattam szemeim,majd hátat fordítottam neki.
- Ne kiabáld el magad! -jelentettem ki és elindultam.Bízva benne,hogy követ vissza sem néztem.Idegesített az önfejűsége.Hirtelen elkapta a kezem,mire én fejem hátra fordítottam.Vággyal telt szemeivel mélyen szemeimbe nézett.Kezét derekamra helyezve,a fal felé tolt,ám közben csókot nyomott számra.Neki dobódtam a falnak,Harry pedig szorosan nekem támaszkodott.Ajkait egy pillanatra sem szakította el sajátjaimtól.Annyira nagyon közel volt,hogy ágyéka rendesen súrolta alhasamat.Ekkor résnyire kinyitottam szám,ezt ő kiélvezve bejutást nyert.Szenvedélyesen tüzes volt.Vágyait rajtam váltotta ki,aminek igazság szerint,ellenállni nem tudtam.Csókjai forróságba hoztak.Kezével óvatosan és lassan vándorolt lefelé,míg el nem ért fenekemhez.Belemarkolt.Fejemet hátra döntve engedtem ki a nyögést amit Harry hozott ki belőlem.Kihasználva az alkalmat,áttért a nyakamra,ahol forró,nedves csókokat hagyott.Meg voltam kavarodva,nem tudtam mitcsináljak.Az előbb még utáltam,most meg....úristen meghalok.Awwh,éreztem fájdalmat nyakamon.Harry valószínűleg belém harapott.Felszisszentem mikor azon a ponton szívogatni kezdte..
- Harry.. -suttogtam halkan,lihegve.Kihozott a sodromból.Ő abban a pillanatba vissza tért szemem elé.Mellkasa gyorsan,szinte dobálózva mozgott fel,le,kétségtelenül úgy,mint az enyém.Szemei sötétebb árnyalatot vettek fel.Pár percig pihenve úgy maradtunk.Hatalmas kezeit hátsómon pihentette,kezeimmel vállait fogtam.
- Ha nem élvezed... -figyeltem tekintetét- most szólj! -mély hangja kényeztetett.Csöndben maradtam.Vágyaimnak ellenállni nem tudtam.Szemeivel reakciómat figyelte,majd miután nem ellenkeztem,szájának jobb sarka felfelé mozdult.Újra ajkaival találkoztam.Fejét elfordította,hogy jobban hozzám férjen.Rég volt,amikor így csókolóztam,talán még soha.Tarkójánál fogva magamhoz húztam,amennyire csak lehet,másik kezemmel beletúrtam göndör fürtjeibe.Ennek hatására nagy levegőt vett és ki is fújta egy nagy sóhaj kíséretében.Egyre jobban éreztem növekvő férfiasságát.Közben nyelveink vad táncot jártak még mindig.Ujjait egyszer csak melltartóm kapcsánál éreztem.Nagyot néztem és hirtelenjében ellöktem magamtól.Harry meglepetten és értetlenül nézett rám.
- Kihűl a kávéd! -gyorsan hebegtem a választ.Választ,ami nem is igaz.Nem akartam olyan mélyen Harry-hez kerülni,nem akartam vele lefeküdni.Egyik kezével megvakarta tarkóját közben megfordult.Nyeltem egy nagyot,majd kifele indultam.Az asztalnál megálltam felkaptam a cuccom és vissza fordultam.Harry még mindig ott állt.Megfeszült izmai tátongtak ő pedig a padlót kémlelte.
- Jössz?! -kérdeztem tőle még mindig felhevült testtel.Bármilyen mozdulatot tett,mindegyik tökéletes volt.Ahogy támaszkodik,megigazítja haját,vagy éppen csak lép egyet.Nem tudom elfogadni és nem is fogom.Csak kijelentem nem szeretem,hogy nem is fogom...arról inkább nem nyilatkozom.Nem látok a jövőbe.Lassan felém botorkált.Bezártam a cellát és a csuklójára tettem a bilincset.
- Nem lehetne ezt a bilincs témát hanyagolni? -kérdezte feszengve.
- Sajnos,nem. -válaszoltam unottan.Ki kísértem a szobából,be a kihallgató terembe.Levettem róla a bilincset és oda adtam a kávéját.Leült a már megszokott székre.
- Harry honnan ismered a PSG-t?! -kezdtem a kihallgatást.Nem szólalt meg.Csak ült és néha-néha beleszürcsölt kávéjába.
- Mit csinálnak a bandában? -ugrottam át egy másik kérdésre.
- Nem fogsz semmit se megtudni! -vetette arcomba.Közelebb mentem felé,leguggoltam mellé.
- Figyelj Harry, -suttogtam fülébe- ha segítesz,talán kisétálhatsz innen,semmi következménye se lesz,de ha nem vallasz....talán életfogytiglant is kaphatsz.. -felkászálódtam és figyelmesen fürkésztem szemeit,amik most lefele meredtek és gondolkozóba estek.

News!

Sziiasztok!:) Nagy örömmel látom,hogy érdekel titeket a blogom.:) A kommentjeitek fantasztikusak,nagyon szépen köszönöm!!:3<3
Ám holnap elutazok egy kis időre a Balatonhoz és csak szerdán jövök haza.:-)
Utolsó osztálykirándulásom a mostani osztályommal,szóval ne haragudjatok,ha nem hozok mondjuk holnapra új részt!!!:/
De azért igyekszem.:)<3
Timii xx

Ui.: Itt egy pici Liam.:-D<3

Chapter 2.

Örülök,hogy ennyien érdeklődtök a blog iránt.:) ez nekem nagyon jól esik.:D<3
Íme hát a híres,nevezetes 2.rész,vagyis a Chapter 2.
Olvassátok szeretettel,ja és ne felejtsetek el komizni és feliratkozni sem!!!;DD
Timii
-Gyerünk Mr.Styles!-vetettem ki komolyabb formám.Gödröcskéi eltűntek,szája tátva maradt.Meg nem torpanva vonultunk végig a kihallgató teremig.Nem szeretném ezt elszúrni.Be akaron bizonyítani,hogy több vagyok a mostani pozíciómnál.Lehetek sokkal jobb.De ahhoz ezt meg kell oldanom.Egy nagy fekete ajtóhoz értünk,igen itt vagyunk.Belépve a szobába egy árva villanykörte világította meg a helységet.Hideg volt,s rideg.Még sosem voltam itt,persze ismertem de nem engedtek ide be,csak amikor apám ügyében dolgoztunk.Elővettem a kulcsot,s a bilincshez nyúltam.Megfogtam érdes kezét és elfordítottam a zárt.Harry göndör fürtjei hátra dobódtak.
-Ülj le!-törtem meg a csendet.Harry szék csikorgatva,komoran leült.Szinte feküdt a széken,lazán bámulta a falat.Intettem az üvegfalnak,ami mögött a jegyző ült.
-Mr.Styles..-kezdtem bele.Hüvelykujjával meglökte orrát,majd nagy szemekkel kérdően rám tekintett-Honnan ismeri PSG-t?!-idegesen köszörülte meg torkát.Szemeim megakadtak rajta,ahogy izma megfeszült miközben rátámaszkodott karjára,hogy felhúzza magát a széken.
-Vannak forrásaim.-jegyezte meg közben idegesen matatott kezével.Pillantásaim ide oda vándoroltak.A padló,az asztal,sőt,az ajtó is érdekesebbnek tűnt.
-Te nekik dolgozol?-húztam fel szemöldököm,majd figyeltem,hogy reagál.Percről percre megváltozott a hangulata és a viselkedése.Az előbb még kedvére vihorászott,most pedig feszengve válaszol a kérdésekre.
- Mondhatni. -kifújtam a levegőt.Idegesítettek ezek a rövid,egyszerű válaszok.Arcvonásai erősödtek,szemöldökét összeráncolta.Hazudik.Meg voltam győződve,hogy nem mond igazat.
- Mit jelent ez a 'mondhatni'? -próbáltam jobban kifejteni szavait.Üveges tekintete megragadott.Jobban mondva a szemei.Most vettem csak észre,hogy gyönyörű színben káprázik az a szempár.Hosszú pillái egy pillanatra eltakarták,majd újra megmutatták pupilláit.
- Smaragzöld. -halkan suttogtam.Hirtelen magamhoz tértem és idegesen fordítottam hátat.
- Mi? -hallottam magam mögül a kérdést.Hangja rekedt volt.Nem voltam benne biztos mit is mondjak.
- M-mi az a mondhatni? -zavarododtan motyogtam ki.
- Höhh....Szeretnéd te azt tudni! -dobta felém flegmán válaszát.Meglepetten,de álltam a saram.
- Tudni is fogom!-szótagoltam a szavakat mélyen behajolva Harry arcába.Bal gödröcskéi megmutatták magukat.Kinevetett.
- Ne bízd el magad! -kacsintott rám.Teljesen felment bennem a pumpa.Annyira ki akartam deríteni mi ez az egész.Ha ezt rendesen megcsinálom több is lehet belőlem.
- Szóval kettőn áll a vásár?! -húztam fel szemöldököm.- Oké,rendben ha így akarod!-mögé mentem,majd újra feltettem rá a bilincset.
- Mitcsinálsz?! -csodálkozva nézett háta mögé.Fürtjei ide oda dobálóztak.
- Gyerünk állj fel! -utasítottam mire ő kénytelen volt azt végre hajtani.Hátulról,csuklójánál fogva kivezettem a teremből és a folyosó végében lévő,rácsokkal őrzött helységbe irányítottam.
- Ugye nem akarsz?! -kérdezte idegesen miközben rám tekintett.
- Nos Mr.Styles,üdvözlöm 5 csillagos szállodánkban ahol kedvére lepihenhet,lenyugodhat és kétszer is átgondolhatja mit mondjon egy ügynöknek! -vezettem be az egyik cellába.Kinyitottam a bilincset,mikor hirtelen elkapta a derekam és magához rántott.Erős tartásából nem tudtam mozdulni.
- Engedj el! -mondtam,de nem válaszolt csak erősebben szorított - Harry! -kiabáltam rá.Ám hirtelen ajkait éreztem enyéimen.Vadul,s tüzesen lecsókolt.Úrrá lett felettem a vágy,én is beszálltam a csók csatába.Kezemmel tarkójába kapaszkodtam és magamhoz húztam.A fejemben minden lezajlott.Egyik felem tiltakozott,de a másik annál inkább akarta őt.Telt ajkait érezni magamén egy élmény volt.Felismerhetetlen az az érzés ami akkor játszódott bennem.Szenvedélyes csókunkat az ajtó csapódása szakította ketté.Megugrottam a hang hallatára.Figyelmem oda szegeződött,de senkit sem láttam.Mellkasánál fogva eltoltam magamtól,mostmár engedte,hogy elmenjek.Megízleltem ajkaim,majd Harry-re néztem aki engem bámult.
- Jó éjszakát Mr.Styles! -köszöntem neki mosolyogva.Becsuktam a cella ajtót és be is zártam.Összekaptam cuccaim és kifelé indultam.
- Ro,ugye ne...Nem gondolod komolyan!Ezt ne... - hallottam egyre halkuló sóhaját.
Az ajtó kilincset megfogva visszanéztem.
- Aludj jól! -kiáltottam,majd kiléptem a folyosóra.Oda kint már besötétedett.Az eső is eleredt így sietve haladtam kocsimhoz.Beindítottam a motort,majd kiparkoltam és utam haza felé vettem.Ilyenkor már alig vannak az úton.Csak néhol botorkál egy egy autós.Egy bő fél órás autókázás után befordultam az utcámba.Sietősen behajtottam a garázsba és felfelé indultam.Tudni illik én panelba lakom és természetesen a legfelső szinten.Persze lift az nincs,szóval elég sokat kell lépcsőzzek.Nem vagyok fáradt,éjjeli bagoly féleség vagyok.Ajtómat kinyitottam,majd lámpa kapcsolással kezdtem.
- Haa... - ijedtem meg egy alakot látva előttem.Hamar tudatosult bennem,hogy a macskám az,Fergie. - Mivan kislány?! - vettem fel ölembe közben ledobtam magam a kanapéra.Megcirógattam buksiját,majd ott hagytam és a konyhába igyekeztem.Elővettem a gyorsfagyasztott kajám,bedobtam a mikróba.Bekapcsoltam a hifit,felvettem a bokszkesztyűm és gyakorolgattam a bábun.Esti edzésnek megfelelő és segített levezetni az az napi felszültséget.Kifulladva álltam meg.Hogy süllyedhettem le eddig?Egy bűnözővel csókolóztam...mivé lettem?!Ennyire mégsem csábíthat el,vagy......igen?!
- Igen?! -szólaltam fel hirtelen mikor csöngetést hallottam.Elkészült a kajám.Hamar felfaltam,majd adtam kis jószágomnak is enni.Lezuhanyoztam,ám aludni nem voltam képes.Harry-n gondolkodtam és azon,hogy hogyan szedjem ki belőle a dolgokat.Valamikor az éjszaka folyamán mégis álomra hajtottam fejem.

Prologue.

Harc.Bátorság.Bűnüldözés.Veszély.Gyilkosság.Szenvedély.Szerelem

Üdvözöllek legújabb blogomban a Criminal* -ban.

Teljesen új történet,új és régi szereplőkkel.Most pedig ismerkedjünk meg a Criminal* történetével.

-"Rockel A. Jhonson ügynök vagyok,az FBI munkakörében.19. életévemet betöltve teljes jogú tagja vagyok a bűnüldöző szakmának.Édesanyámmal élek,5 évvel ezelőtt elhunyt édesapám emlékével.Apám,Daniel Jhonson rendőr volt,míg valaki meg nem gyilkolta.A gyilkost azóta sem találjuk,ám minden erőmmel azon vagyok,hogy elkapjam és elítélhessék igazságosan.Mint FBI ügynök,napi 24 órán át dolgozok,barátaim csak a munkakörömben vannak.Greg Austin főparancsnok jó és közeli barátja volt apámnak.Tulajdonképpen ő szerezte nekem a munkám,úgy tekintek rá,mint 2. édesapámra.Bűnözők?!Elítélem,sőt megvetem őket.Undorítóbb dolog sincs,mint a bűnözés.Nem félek semmitől,sem senkitől és ezt nem áll módomban megváltoztatni.Kemény csaj vagyok,jó adottságokkal,ám mégsem élek ezekkel,legalábbis amíg nem találkoztam,pontosabban el nem fogtam Harry-t.............,,

Következő,várható fejezet: Chapter 1.
A következő Fejezet kihelyezése a kommentek alapján dől el!!!
Válaszokat szeretnék erre a kérdésre: Folytassam vagy hagyjam abba?

Timii xx

Chapter 1.

  Sziasztok!

Mint láthatjátok ez az első fejezet,igyekeztem mindent bele adni.Kérlek titeket iratkozzatok fel blogomra és kommenteljetek,mert csak így tudok megbizonyosodni arról,hogy nektek is tetszik e a blog!

Kommentek hiányában törlöm a blogot!

Várom a válaszokat: Folytassam,vagy hagyjam abba?

Túlságosan is meleg van.Egy kis lépés is lebuktathat.Most tartanom kell magam.Fülesemen egyfolytában jönnek az információk.
-Ro,rajtad múlik minden.Hátulról menj,Steve előlről indul.
-Értem.Kívánj szerencsét!
-Kell az neked?-csodálkozott Greg.Győztesen elmosolyodtam,majd megindultam.Óvatos lépésekkel közeledtem a helységhez-Ro figyelnek!Óvatosabban,ha ezt elcsesszük...
-Tudom,több esélyünk nem ige.....várj,ki az ott?-hunyorítottam.Egy göndör hajú srácot vettem észre.Még sose láttam PDS-nél,valószínüleg új tag.
-Egy új tag.Erről mért nem számolt be nekem senki sem?!-szinte üvöltött mérgesen,majd pár percig nem hallottam semmit.A bokor mögött vártam a válasz.-Ro,leállunk..
-Mi?Dehogyis!Ezt végig csináljuk,több esélyünk nem igen lesz!!
-Ro,azt mondtam leállunk!Steve,gyere vissza!-küldte ki a parancsot.Elgondolkoztam,majd dühömben kirántottam fülemből,és újra neki indultam.Nem lesz egyszerű,de megoldom.Lassan kicsúsztattam övemből a fegyverem és vártam a megfelelő pillanatra.A kocsiba szállnak....Tökéletes!
-FBI Megállni!!!-üvöltöttem,majd előszaladtam.Mindenki gyorsan bepattant a kocsiba-Megállni!!!-a parancsot megtagadva lőni kezdtem.Elsült kezemben a fegyver.A kocsi elhúzott,ám a göndörkét megsebeztem.A vállánál érte a találat,oda futottam.
-Ez nem sikerült!-mosolyogtam.Egy meg van,innen gyerekjáték lesz.
-Ohh,most,hogy elkaptál azt hiszed minden könnyebb lesz?!-nézett rám lenézően,majd elnevette magát.
-Hmm-még mindig mosolyogtam,majd betapasztottam száját egy darab szalaggal.Ő meglepődve nézett és beszélni próbált-Ohh,mondtam már,hogy jogában áll hallgatni?!-néztem cinikusan,mire ő csak megforgatta szemeit-Felállni!-utasítottam,majd felrángattam.Hirtelen felém tornyosult,meglepődve néztem nagy termetét.Fülesemet vissza rakva,ballagtam büszkén.
-Ro,nem vagy normális!!-jött velem szembe Steve nevetve,majd megveregette a vállam-Kit fogtál?-nézett a fiúra,őszintén,engem is érdekelt.Letéptem róla a szalagot.
-Auuu....-szólalt fel-Várhatjátok,hogy felfedjem magam...-nézett ránk cinikusan-És kibaszottul fáj a vállam!Ha nem látnád eltaláltál!
-Nyugalom,mindjárt jön érted a mentő!-kacsintottam,mire elmosolyodott.Nevetve megráztam fejem-Mi a neved?!
-Ha annyira tudni akarod,a hátsó zsebemben megtalálod!-felhúzta még mindig mosolyogva szemöldökét.Megforgattam szemeim,majd hátsó zsebébe nyúltam.
-Itt nincs semmi...-benyúltam a másik zsebébe,mire újra megszólalt.
-Lehet,hogy az első zsebemben van...-nem zavartatva magát,vigyorgott és felfelé nézett.Felnéztem rá,mire ő is rám vetette tekintetét.Kezemmel egy tárgyba ütköztem,majd elmosolyodtam.
-Felesleges,itt van!-húztam elő tárcáját.Kinyitottam,majd leolvastam a nevét-Főnök,fogtunk egy Edwardot,pontosabban Harry Edward Stylest..-olvastam tovább-Ohh és tegnap múlt el 19 éves...-feltekintettem rá ajkaimat összeszorítva néztem sajnálkozva-Óó te szegény,pont szülinapodkor kaptalak el?-újra megforgatta szemeit,majd elnézett.Steve-vel együtt nevettünk.Míg a többiek helyszíneltek,beültettem....Harryt a kocsimba és elindultunk a kórházba.Pár percig,beszélgettem Greggel,aztán nagy csend lett.
-Ha már így elkaptál pont szülinapom után,nem akarsz megajándékozni?!-nézett rám,egy perverz mosoly kíséretében.Imádtam ezekkel a bűnözőkkel játszani,persze csak a szavak segítségével,végülis az FBI-nál dolgozom 4 éve.Gyerekként kezdtem, ám 19 évesen is folytatom a munkám.Mindig is a bűn ellen harcoltam,legalábbis azóta amióta megölték apámat.A bűnös még nem került elő,de mindenáron azon vagyok,hogy megtaláljam.
-Hmm,milyen ajándékra gondoltál?-kérdeztem kíváncsian,persze egyből levágtam miről van szó.Azt hiszi ilyen könnyen megkaphatna...Nem mondom,hogy nem helyes,sőt kifejezetten az,igazi rossz fiú kinézete van.
-Mondjuk,most nem a hátsózsebembe nyúlhatnál be..-villogtatta meg fogsorát.
-Nem fáj egy picit a karod ahhoz?!-húztam fel szemöldököm,miközben az utat kémleltem.
-Csak egy picit,hiszen csak megkarcolt a golyó!-kuncogott.Megszeppenve ültem és hirtelen lefékeztem.
-Megkarcolt?!Az nem lehet,sose tévesztettem el a célpontot...-néztem karjára.Igaza volt,csak megkarcolta a golyó.Azt hiszem újra el kell járnom lövészetre...mégjobb-Ahhj vérzik a sebed...-vettem észre,majd letértem az útról és megálltam.
-Így aggódsz emiatt?!-felhúzott szemöldökkel nézett rám.
-Dehogyis,csak nem akarom,hogy a kocsim bánja..-majd kikapcsoltam az övem és szokás szerint ráhasalva az ülésen kerestem hátul az elsősegély dobozt.Hamar meg is találtam,majd visszafordultam az ülésre.Kinyitottam,de éreztem valamit magamon.Egy zöld szempárt,méghozzá smaragdzöld szempárt.
-Mi az?!-kérdeztem eltűnődve miután fogalmam sem volt,mért bámult.
-Egyszer úgyis a kezemben lesz a formás segged...-vigyorgott.Kidülledt szemekkel néztem rá,majd észbe kaptam.
-Szóval,tetszik a fenekem?!-kérdeztem,miközben levettem golyóálló mellényem és pulcsim.Már csak a top volt rajtam,ami eléggé kivágott volt.Harry végig nézett rajtam,de fejem alatt elidőzött.Kinyitotta száját,ám lenyelte a szavakat.Büszkén mosolyogtam,majd elővettem a gézt és a fertőtlenítőt.Egy kis vattával kentem be sebét,azután gézt ragadtam és bekötöttem sebét.
-Jobb lenne,ha ezt egy kis,helyes ápolónő ruciban tennéd!-vigyorgott kajánul.Kihasználva az alkalmat közel hajoltam hozzá ülésemen térdepelve.
-Hmm...jobb lenne?!-nyújtottam el ajkaim.Lehelletét éreztem arcomon,annyira közel voltunk egymáshoz.Harry egyfolytában a szemembe nézett.Lassan,mosolyogva résnyire nyitotta ki ajkait.
-Sokkal.......jobb!-maradt tátva a szája.Elmosolyodtam,majd belemarkoltam nadrágja rejtekébe.Férfias,öblös és rekedt sóhajt eresztett ki torka mélyéből.
-Hát,úgy látszik nem fogsz látni olyan ruhában!-kacsintottam és vissza ültem ülésembe.A motor felzúgott és már indultam is.Mérgesen nézett rám még jó pár percig.Szemei sötétebb árnyalatot vetettek fel.
-Könyörtelen vagy!-törte meg a csendet.Felhúztam szemöldököm,majd nyugodt képet vettem fel.
-Bűnöző vagy!-vágtam vissza.Ő elmosolyodott.
-Aki akar téged!-szólalt meg.
-Mhm,csak akar,de nem fog!-kacsintottam.Beértünk a fővárosba,majd a bűnözőknek kijelölt kórházba vettük az irányt.Az utat csendesen folytattuk.
-Beviszlek.Megvizsgálnak,és leápolnak.Majd kihallgatnak.Aztán onnantól,majd elválik!-parkoltam le kocsimmal.
-És te fogsz leápolni?!-nézett rám kajánul.Megráztam a fejemet,már nem csodálkozva.Ő csak nevetett ezen az egészen.Eltettem jelvényem,majd segítettem kiszállni fogjomnak-Gyere!-húztam karjánál fogva.
-Auuu..-nyavalygott.
-Mi bajod van?-kérdeztem már unottan.
-Tudod,elvileg az a karom fáj!
-Ajj ne nyavalyogj már!-forgattam meg szemeim. -Amúgy nem kéne Mr.-ezned?! -Mi csinálni?!-zavarodtam össze.Miket össze nem tud magyarázni. -Tudod,Mr Styles-vigyorgott-ha már megnézted a tárcám.. -Okéé,Mr Styles.Így jó lesz?!-kérdeztem unottan. -Tökéletes!Majd az ágyban is hívj!-kasintott rám.Itt már felment bennem a pumpa,de van önkontrollom. -Na mivan Ro,kit fogtál?!-jött velem szembe Holly,ő a csoport vezetőm. -Hát,-néztem Stylesra-Mr Harry Edward Styles-t.Túl amatőr volt!-kacagtunk,majd elmentünk egymás mellett. -Amatőr?!Kis csaj,ha egyszer le kerül rólam ez a bilincs megmutatom,hogy ki az amatőr és miben!-mocskosul elvigyorodott.Ekkor elővettem újra a szalagot,majd betapasztottam a száját. -Ssssht!-kacsintottam és szám elé tettem az ujjam.Nagy szemekkel nézett rám és beszélni próbált. -Gyerünk!-rángattam az ajtó felé,mikor megfogtam jól kidolgozott bicepszét.Hirtelen el is vettem a kezem és alkarjánál ragadtam meg.Végre a bejárathoz értünk,mire ő megtorpant. -Most mi bajod van?!-kérdeztem széttárt karokkal.Persze csak hmmögött-Ahhj..-téptem le a szalagot. -Ahh.-harapdálta száját. -Szóval..?-ingattam fejem.Kissé idegesített,hogy folyton miatta kell megállni. -Azt hiszem van nálam fegyver.-újra megvillogtatta mosolyát.Ha nem lenne bűnöző,még helyesnek is tartanám,sőt,az a ferde mosoly...istenem.... Miket is beszélek?!Úristen mi lett velem?! -Harry,nem foglak letapizni.-jelentettem ki. -Hmm..-sóhajtott-Pedig muszáj lesz!-préselte össze ajkait.Hunyorítva néztem rá,de ő csak nyugodtan,beképzelten állta. -Komolyan mondom börtönbe foglak csukni...-mormogtam,majd szembe fordítottam az üvegajtónak és elkezdtem a szokásos ellenőrzést.Fentről-lefelé tapogattam,mikor csípőjéhez értem. -Ohh,várj,azt hiszem oda tettem...-mikor meghallottam,felegyenesedtem és ránéztem. -Komolyan?!-undokul néztem rá.Ő csak vigyorgott,majd rángatta a vállát.Megforgattam szemeim,majd újra leguggoltam és jobban kitapintottam azt a bizonyos részt.Becsuktam szemem és tudomást vettem róla,hogy Harrynél nincs fegyver.Cinikusan felkuncogtam,majd felálltam. -Nincs is nálad semmi!-álltam mellette. -Ohh,azt hittem van! -Rosszul hitted!-irronikusan mosolyogtam rá. -Valdd be,hogy élvezted!-nagyképűségét fordította felém.Erre én csak felkuncogtam-Haha,Én tudtam!-nevetett el.Megráztam fejem,majd vissza tettem a szalagot. -Lódulj,gyerünk!!!-mutattam az utat befelé.A kivizsgálás nem tart sokáig,ám egész végig engem fürkészett.Hiába rossz,de helyes.Azok a göndör fürtök...egyszer muszáj lesz beletúrnom.Próbáltam levenni,róla a szemem,de nem ment.Végig szemeztünk,és mosolyogtunk egymásra.Nagyon is helyes volt,az volt a baj. -Ro,beszélhetnénk?!-szakított félbe Greg,nem épp jó hangulatában. -Ömm,persze..-majd az irodájába vezetett.Most kapok....Isten adja,hogy ne rúgjon ki!!!Bár ahhoz túlságosan is szeret...Remélem.Becsuktam magam után az ajtót,majd ő leült a székében.Kezét összekulcsolta,ekkor már a torkomba dobogott a szívem. -Tiéd az ügy.-jelentette ki halál komolyan.Az első ügyem?!Komolyan?!Lehetetlenség! -De,mért?!-csak ennyi csúszott ki a számon. -Szereztél egy besúgót,ez már haladás.Meglátom,hogy boldogulsz!-tollat vett a kezébe,majd irkálni kezdett valamit.Én csak álltam és bámultam,fel sem tudtam fogni mi történik.Greg rám pillantott,majd megszólalt-Most már elmehetsz! -Rendben,kösz Greg!-gyors léptekkel folytattam utam vissza a rendelőbe.Harry,ülve várt rám.Felvettem a komoly képem,és oda mentem hozzá. -Gyerünk,állj fel!-rám nézett,majd eleget tett kérésemnek.